<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Csendes Percek Istennel</provider_name><provider_url>https://csendespercekistennel.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Csendes Percek Istennel</author_name><author_url>https://csendespercekistennel.cafeblog.hu/author/csendes_percek_istennel/</author_url><title>Elveszve</title><html>&lt;h3 style=&quot;text-align: center&quot;&gt;„Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, vajon nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja? És ha megtalálta, összehívja a barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amit elvesztettem. Mondom nektek, így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen megtérő bűnösnek.” (Lk 15,8-10)&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Három kisgyermek körüli tennivalók szorításában éltem. Minden kimozdulás otthonról kalandnak számított. Aznap épp karácsonyi bevásárlásra indultunk az áruházba.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Míg a kasszánál várakoztunk, megkértem a gyerekeket, kapaszkodjanak a nadrágomba. Öklöcskéjük szorítása jelezte, hogy itt vannak mellettem. Fizetés után hátrafordultam.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ekkor vettem észre, hogy Ryan hiányzik. Nem volt sehol.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A három kicsi ököl, ami a nadrágomat szorította, valójában két gyermekhez tartozott, akik közül az egyik két kézzel kapaszkodott belém, míg testvérük elinalt.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Gyorsan felnyaláboltam a gyerekeket, beraktam őket a hatalmas bevásárló kocsiba a csomagok mellé, s nekiiramodtunk, hogy megkeressem kétéves kisfiamat, mialatt a nevét kiáltoztam.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;„Nem láttak egy kisfiút? Barnahajú, kétéves, de többnek látszik. Nem látták?”&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Aztán odajött egy éltesebb hölgy. „Én láttam, drága, egy barnahajú kisfiút, hatalmas dobozt cipelt, és bement azon az ajtón.”&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;„Az” az ajtó az áruház belsejébe vezetett.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Pár pillanat múlva megláttam. Tipikus kétéves járásával totyogott a polcok között, egy hozzá képest óriási cipős dobozzal az ölében. Nemcsak elveszett a kisfiam, de ráadásul el is emelt egy 46-os férficipőt.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Felkaptam a kis bolti tolvajt, s erősen magamhoz szorítottam. A dobozt visszavittük a helyére.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Valami megragadta kis porontyom figyelmét, és ő elcsatangolt. Elveszett volna, ha nem találom meg időben. Anyai szívem tudta, hogy a világ végéig toltam volna azt a bevásárlókocsit, csak hogy megtaláljam, s karom biztonságában tudhassam.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;K.W. Osbeck írja az Amazing grace (Bámulatos kegyelem) című könyvében: „Ha valamit biztosan megtanulhatunk az Újszövetségből, az nem más, mint hogy Isten keresi az elveszett embereket. Kereszténynek lenni a szó legvalódibb értelmében azt jelenti, hogy Isten útjába kerülünk, ahol megtalálhat, hogy minket már ne kelljen tovább keresnie.”&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Talán te is elszöktél Istentől. Egyik kaland követte a másikat, és egyszer csak ott találod magad elveszve a tömegben, gondolva, hogy talán túl messzire kerültél.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Sosem vagy túl messze.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Állj meg.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ott, ahol vagy.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Engedd, hogy felkapjon Isten.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A dobozt, amit cipelsz – benne érzelmekkel, tévedésekkel, rossz választásokkal és döntésekkel, amiket nem kellett volna meghoznod -, add át Neki. Ő majd elrakja oda, ahova való, miközben hazavisz téged.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt; &lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;em&gt;Uram, vegyél fel a karodba, akármilyen messzire csatangoltam el Tőled. Örülök, hogy megtaláltál. Jézus nevében, Ámen.&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt; &lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://csendespercekistennel.cafeblog.hu/files/2016/06/d6a92851557927aae6d48e85b89556d7.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-2769 alignleft&quot; src=&quot;https://csendespercekistennel.cafeblog.hu/files/2016/06/d6a92851557927aae6d48e85b89556d7-200x300.jpg&quot; alt=&quot;d6a92851557927aae6d48e85b89556d7&quot; width=&quot;200&quot; height=&quot;300&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;h6 style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;forrás: T.Susanne Eller, Encouragement for today, 2012.06.18. www.probverbs31.org fordítás:eszmelkedesek.blogspot.hu fotó:pinterest.com&lt;/h6&gt;</html><type>rich</type></oembed>