1.0Csendes Percek Istennelhttps://csendespercekistennel.cafeblog.huCsendes Percek Istennelhttps://csendespercekistennel.cafeblog.hu/author/csendes_percek_istennel/<h2 style="text-align: center">„Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket; ezeket az Isten előre elrendelte, hogy bennük éljünk.” </h2><div>Ef 2,10<br /><br /> <br /><br /><div style="text-align: justify">Iskolai házi feladatként indult, Istentől kapott tanítás lett belőle.</div><div style="text-align: justify"><br /></div><div style="text-align: justify">Hetedikes fiam osztálya azt a feladatot kapta a társadalomismeret tanártól, hogy építsenek otthon egy piramist. Nem volt megadva, miből, vagy hogy mekkorát építsenek. Támaszkodjanak saját képzeletükre.</div><div style="text-align: justify"><br /></div><div style="text-align: justify">Mikor meghallottam, mi a feladat, kézműves-anyuka énem beindult. Mennyi habszivacsra és melegíthető ragasztóra lesz szükségünk, hogy kialakítsunk egy piramist? Készen álltam, hogy elkezdjük a munkát, de mikor az apjának is előadta Michael a tervet, a történet más fordulatot vett. Észre se vettük, és már a helyi fűrészáru- és vaskereskedésben voltunk lécet meg szöget venni.</div><div style="text-align: justify"><br /></div><div style="text-align: justify">Lécet és szöget? „De édesem, ezt a feladatot hetedikeseknek adták!”- mondtam a férjemnek, mintha figyelmeztetni kéne rá. Ő csak elmosolyodott, és ennyit mondott: „Tudom”. Fogalmam sem volt, hogyan változtatható piramissá néhány léc, én egészen másként képzeltem el. Férjem agyában pontos kép volt a kimenetről. Bíznunk kellett benne.</div><div style="text-align: justify"><br /></div><div style="text-align: justify">Fiammal együtt hosszú órákat töltöttek a hideg garázsban, deszkát mértek, fűrészeltek, szögeztek. A piramis lépésről lépésre kezdett kialakulni. Türelmetlenül vártuk, hogy férjem látomása testet öltsön. És mikor megtörtént, egy mestermű állt előttünk.</div><div style="text-align: justify"><br /></div><div style="text-align: justify">Ahogy néztem ezt a csodát, ami a férjem és a fiam keze alól jött elő, Isten halkan szólt hozzám, és emlékeztetett rá, hogy az Ő építőmesteri képességeiben is kételkedtem. Mikor éveken át úgy hittem, nem szeret, vagy nem látja a fájdalmamat. Akkoriban állandóan megkérdőjeleztem módszereit, és nem értettem, miért engedi meg, hogy annyi rossz történjék az életemben. Dühös voltam Istenre, és arra gondoltam, talán ő is dühös rám bűneim és tévedéseim miatt.</div><div style="text-align: justify"><br /></div><div style="text-align: justify">Most már többet látok a képből. Visszatekintek, és látom, hogyan dolgozott Isten a jövőmön múltbeli - jó és rossz – tapasztalataimat felhasználva.</div><div style="text-align: justify"><br /></div><div style="text-align: justify">Ott, a garázsban, így suttogott Isten: Látod, Tracie, én végig valami jó dolgon munkálkodtam, amit a te emberi értelmed nem foghatott fel. Célom volt mindazzal, amin keresztülmentél, és a maga idejében megláthatod majd mesterművemet.</div><div style="text-align: justify"><br /></div><div style="text-align: justify">Mai igénk emlékeztet, hogy Isten alkotásai vagyunk, az Ő mesterművei. Az alkotás szóban benne van az ókori görög eredetiben is az „alkot” ige, azt a végterméket jelenti, amit valaki elkészít. Isten is „készít” minket, mindegyikünket. Az Ef 2,10 igyekszik tudatosítani bennünk, hogy Teremtőnk, mint egy festőművész , szobrász, író vagy építész, alkotja a műveit, és ehhez minden jó dolgot és nehézséget felhasznál.</div><div style="text-align: justify"><br /></div><div style="text-align: justify">Amikor mi visszatekintve nehézséget látunk, Isten tanulási élményt lát. Amikor mi a mélypontokra emlékezünk, Isten azt látja, hogyan hozott ki belőle. Amikor mi fájdalmat látunk, Isten különleges alkalmat lát arra, hogy az együttérzést, mások szolgálatának készségét növelje bennünk.</div><div style="text-align: justify"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-vAiAyEznh7E/VGreM01mybI/AAAAAAAAGQA/GdlXujle0Co/s1600/250336_865598310141004_7034305116680987406_n.jpg" style="clear: left;float: left;margin-bottom: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-vAiAyEznh7E/VGreM01mybI/AAAAAAAAGQA/GdlXujle0Co/s1600/250336_865598310141004_7034305116680987406_n.jpg" height="320" width="202" /></a></div><div style="text-align: right">Lépésről lépésre, egyik napról a másikra, Isten dolgozik és épít, Jelenlétének csodálatos művét alkotja meg bennünk. Szeretné, ha azt látnánk, amit Ő, ha életünket készülőben lévő műalkotásként szemlélnénk, bízva Benne, hogy a végeredmény nagyon jó lesz. Lehet, hogy nem tetszik valami az alkotási folyamat során, de talán az a valami lesz a legbőségesebb áldások forrásává az életünkben.</div><div style="text-align: right"><br /></div><div style="text-align: right">Ugyanúgy, ahogy a férjem fejében is pontos kép volt arról, amit létre akart hozni, Istennek is szent látomása van arról, hogyan építi fel az életünket, és ezt valamikor – az Ő időzítése szerint – mi is megpillanthatjuk.</div><div style="text-align: right"><br /></div><div style="text-align: right"><br /></div><div style="text-align: right"><br /></div><div style="text-align: right">Uram, hiszem, hogy jó munkát végzel bennem és általam. Segíts, hogy tudjam magamévá tenni a gondolatot, hogy valami jót hozol ki az életemből, egyik műalkotásodat készíted, amit majd egyszer én is megláthatok. Jézus nevében, Ámen.</div><div style="text-align: justify"><br /></div><div style="text-align: justify"><br /></div><br /><span style="font-size: x-small">(Forrás: Tracie Miles: When You Can’t See What God Is Building. Encouragement for today, 2014.11.14. www.proverbs31.org, fordítás: http://lelekerosito.hu/)</span></div><div><br /></div>rich