1.0Csendes Percek Istennelhttps://csendespercekistennel.cafeblog.huCsendes Percek Istennelhttps://csendespercekistennel.cafeblog.hu/author/csendes_percek_istennel/<br /><div style="text-align: center"><i><b><span style="font-size: large">„Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van.” </span></b></i></div><br />Zsolt 16,8<br /><br /><br /><br /><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">Csak ültem a padlón, és sírtam. Nagyon el voltam keseredve.</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">- Ki fog ezentúl segíteni, Uram? – suttogtam.</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">Közeli barátnőm és asszisztensem az előbb jelentette be, hogy nem tud tovább a társam maradni a szolgálatban. Tőle független okokból már nem vállalhatja a közös munkánkat, úgy, ahogy eddig, többé már nem támaszkodhatom rá. Nem lesz már ott, hogy segítsen nekem. Nem lesz a szócsövem, imatámaszom, a „másik felem” a szolgálatban.</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">Olyan volt, mintha elveszítettem volna a jobb kezem.</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">Érezted már ezt? Hogy hirtelen magadra maradsz, és nincs, aki felemeljen?</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">De ebben a nehéz helyzetben Isten valamit meg akart nekem tanítani. Alig pár órával korábban arról beszéltem a csoportnak, hogy vannak olyan szakaszok az életünkben, amikor metszést igénylünk. A rózsabokrot hoztam fel hasonlatként, amit szintén meg kell metszeni. Csonkának látszik közvetlenül metszés után, de tavasszal csak úgy ontja a virágokat.</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">Most pedig már én magam voltam itt megmetszve: úgy éreztem, mintha a jobb kezem levágták volna rólam!</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">Istenem ez nem csak metszés, imádkoztam. Az egész jobb kezemet levágták. Kérlek, Uram, ne vedd el tőlem. Csak ő van most nekem. Kérlek, ne vágd le a jobb kezemet.</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">Nagyon vágytam Isten jelenlétére, vigasztalására, elővettem a Bibliát. A zsoltároknál nyitottam fel. Eszembe jutott, hogy évekkel ezelőtt az unokatestvérem mondta, mennyi vigasztalást kapott a 16. zsoltártól, mikor elveszített valakit a családban. Elkezdtem hangosan olvasni, majd hirtelen megálltam a 8. versnél:</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><i><span style="font-size: large">„Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van.”</span></i></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">Uram, imádkoztam, panaszkodom, hogy elveszítettem a jobb kezem, de hát Te vagy a jobbomon. Te vagy, aki segítesz nekem, tanácsot adsz, biztatsz és vigasztalsz. Te vagy az Egyetlen, aki nem hagy el.</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">Drága Istenem, nagyon sajnálom, hogy eddig ezt nem figyeltem erre. Sosem maradok egyedül, mert Te a jobbomon vagy.</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">Tovább olvastam a 16. zsoltárt, és az utolsó mondatnál már mosolyognom kellett:</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><i><span style="font-size: large">„Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.”</span></i></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">A rettegés és aggódás órájában Isten nemcsak azt mutatta meg, hogy nem vagyok egyedül, de arra is meg akart tanítani, hogy soha nem is leszek. Akkor sem, ha otthagy a segítőtársam. Isten jobbján mindig megtapasztalhatom jelenléte örömét, gyönyörűségét. Örökké.</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">Rájöttem akkor, hogy senki nincs, akit inkább szeretnék magam mellett tudni.</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">Felálltam a padlóról, és kimentem a szobából a Bibliával a kezemben, felemelt fejjel, Istennel a jobbomon.</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large">Nem maradtam egyedül ebben a munkában, gondoltam. És soha nem is fogok.</span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><div style="clear: both;text-align: center"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-TmQdCSHka6I/U-RhH_0P5GI/AAAAAAAAFvc/GtqhMnv1ZCg/s1600/woman-walking-alone-on-beach.jpg" style="clear: left;float: left;margin-bottom: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-TmQdCSHka6I/U-RhH_0P5GI/AAAAAAAAFvc/GtqhMnv1ZCg/s1600/woman-walking-alone-on-beach.jpg" height="400" width="245" /></a></div><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><div style="text-align: right"><i><span style="font-size: large">Uram, amikor úgy érzem, nincs segítségem, nincs, akitől bátorítást, támogatást kaphatnék, juttasd eszembe, hogy Te ott állsz a jobbomon. Te szilárd vagy, és szilárdságod megtart engem is. Sosem maradok egyedül. Jézus nevében, Ámen.</span></i></div><div style="text-align: justify"><span style="font-size: large"><br /></span></div><br /><br /><span style="font-size: x-small">(forrás:Cindi McMenamin: My Right-Hand Man, Encouragement for today, 2014.08.05. www.proverbs31.org, fordítás: www.lelekerosito.hu)</span><br /><br />rich