1.0Csendes Percek Istennelhttps://csendespercekistennel.cafeblog.huCsendes Percek Istennelhttps://csendespercekistennel.cafeblog.hu/author/csendes_percek_istennel/<span> </span><br /><div style="margin-left: 30px;margin-right: 30px;text-align: justify;text-indent: 20px"><span style="font-size: large">Zajos világban élünk. Túltelített világban. Egybemosódik minden. A betűk is zajosak. Mindenhol kiabálnak. Egyre rövidebb a szünet két gondolat között. Megszűnt a különbséget tevő pihenés a magánélet és a munka között. Nincs különbség a tanulás és a kikapcsolódás között, mindegyik ugyanolyan zajjal, fáradsággal jár. Éhség van a földön: a nyugalomra és a csendre. Sok mindent akarunk. Mindent el kell érnünk, mégpedig most. Túl sok a szó. Sok a közlés. Nincs mélység, hallgatás. Mindent tudunk mindenkiről, de megszűnt a figyelem. Információs társadalom van, figyelem nincs. Közlés van, érdeklődés nincs.</span></div><span style="font-size: large"> </span><br /><div style="margin-left: 30px;margin-right: 30px;text-align: justify;text-indent: 20px"><span style="font-size: large"> A 70-es években a reklámtáblákon a fények felvillanása között 30 másodperc telt el. Ma 5 másodperc. Ez zajos. Minél több az információ, impulzus, hatás, annál több zajt érzékelünk, annál kevésbé tudjuk kontrollálni az érzelmeinket, az életünket. És éhezünk. A csendre. Milyen csendre vágyunk?</span></div><span style="font-size: large"> </span><br /><div style="margin-left: 30px;margin-right: 30px;text-align: justify;text-indent: 20px"><span style="font-size: large">A természet csendje harmonikus, zajos, mégis alkotó csend. A meghittség csendje. A szerelem csendje. Japánban az igazán szerelmesek képesek órákon át csendben ülni és nézni a másikat, mert együtt vannak. A változás csendje. Az idő csendje. Csak az tud csendben maradni, akinek van ideje. Modern világunkban majdnem mindent gépek végeznek helyettünk. Mégsem lett több az időnk!</span></div><span style="font-size: large"> </span><br /><div style="margin-left: 30px;margin-right: 30px;text-align: justify;text-indent: 20px"><span style="font-size: large"> "A csend elfogadása a bizonytalanságtűrés, az önismeret, a bennünk élő bizalom és az egyéniség integritásának a mércéje is. Most éppen válság van. A válságban kapkodni szokás. Pedig nem marad le semmiről, aki nem rohan. Sőt. Saját magunk számára a válság pontosan akkor fejeződik be, amikor mi úgy döntünk, hogy nem futunk, hanem először gondolkodunk, és utána megyünk: lassan, megfontoltan, de kitartóan és céltudatosan haladunk a mi utunkon." </span></div><div style="margin-left: 30px;margin-right: 30px;text-align: justify;text-indent: 20px">Poór Balázs<br /><div style="clear: both;text-align: center"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-ebBQMiBq_e8/Ue36DrgBfOI/AAAAAAAAD4E/Bs19v-cjgOc/s1600/995119_612007695500297_361224172_n.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-ebBQMiBq_e8/Ue36DrgBfOI/AAAAAAAAD4E/Bs19v-cjgOc/s1600/995119_612007695500297_361224172_n.jpg" height="474" width="640" /></a></div></div>rich