{"version":"1.0","provider_name":"Csendes Percek Istennel","provider_url":"https:\/\/csendespercekistennel.cafeblog.hu","author_name":"Csendes Percek Istennel","author_url":"https:\/\/csendespercekistennel.cafeblog.hu\/author\/csendes_percek_istennel\/","title":"\u00dcres tankkal","html":"<p><strong><em>\u201e\u00c9n vagyok a sz\u0151l\u0151t\u0151, ti a sz\u0151l\u0151vessz\u0151k. Aki bennem marad, s \u00e9n benne, az b\u0151 term\u00e9st hoz. Hisz n\u00e9lk\u00fclem semmit sem tehettek.\u201d Jn 15,<\/em><\/strong><strong>5<br \/> <br \/> <\/strong>A sz\u00edvem er\u0151sebben kezdett verni, mikor r\u00e1j\u00f6ttem, mi a helyzet.<br \/> Tankolnom kell, de nincs hol.<br \/> Igaz, a benzincs\u00f6kken\u00e9st mutat\u00f3 l\u00e1mpa m\u00e1r m\u00e9rf\u00f6ldekkel el\u0151bb villogni kezdett, dr\u00e1ga kis aut\u00f3m f\u00e9nyes s\u00e1rga bet\u0171kkel k\u00fcldte a v\u00e9szjelz\u00e9seket: Ir\u00e1ny a t\u00f6lt\u0151\u00e1llom\u00e1s!<br \/> Igen, l\u00e1ttam. Igen, tudom\u00e1sul vettem, \u00e9s igen, f\u00e9lres\u00f6p\u00f6rtem.<br \/> Igaz\u00e1b\u00f3l sajnos, h\u00edres vagyok arr\u00f3l, hogy mindig a legutols\u00f3 percben fordulok be a benzink\u00fathoz. A f\u0151iskol\u00e1n t\u00f6bbnyire a h\u00fagom viselte ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. Nem egyszer leparkoltam k\u00f6z\u00f6sen haszn\u00e1lt kocsinkat a h\u00e1z el\u0151tt annyi \u00fczemanyaggal, ami legfeljebb a legk\u00f6zelebbi benzink\u00fatig volt elegend\u0151.<br \/> A sz\u00f3banforg\u00f3 napon hat gyerekemmel a h\u00e1ts\u00f3 \u00fcl\u00e9seken az volt a k\u00e9rd\u00e9s, eljutok-e egy\u00e1ltal\u00e1n egy benzink\u00fatig.<br \/> Bar\u00e1tn\u0151m az any\u00f3s\u00fcl\u00e9sen \u00e9szrevette, hogy kezem r\u00e1fesz\u00fcl a korm\u00e1nyra, \u00e9s megk\u00e9rdezte: \u201eKih\u00fazzuk?\u201d<br \/> \u201eRem\u00e9lem\u201d, v\u00e1laszoltam, \u00e9s csendben folytattuk az utat.<br \/> Hirtelen felr\u00e9mlett egy p\u00e1rhuzam, b\u00e1r ott nem a benzintank, hanem a lelkem ker\u00fclt k\u00f6zel a ki\u00fcresed\u00e9shez.<br \/> A napi rutin j\u00f3val napkelte el\u0151tt indult, \u00e9s m\u00e1r r\u00e9g pislogtak a csillagok az \u00e9gen, mikor \u00e1gyba ker\u00fcltem. K\u00e9r\u00e9sek \u00f6ml\u00f6ttek fel\u00e9m minden oldalr\u00f3l, a k\u00f6teless\u00e9g az ajt\u00f3n d\u00f6r\u00f6mb\u00f6lt.<br \/> El\u0151fordult, hogy este, mikor a f\u00e9rjem haza\u00e9rkezett, s\u00edrva omoltam a karjaiba az ajt\u00f3ban. Egyszer\u0171en t\u00fal kev\u00e9s voltam a rengeteg tennival\u00f3hoz.<br \/> Tudat\u00e1ban voltam, hogy a lelkem riaszt\u00f3ja jelzi: fogy\u00f3ban az \u00fczemanyag. \u00c9reztem Isten szel\u00edd n\u00f3gat\u00e1s\u00e1t, hogy h\u00faz\u00f3djam f\u00e9lre, \u00e9s t\u00f6lt\u0151djem fel jelenl\u00e9t\u00e9ben. F\u00e9lres\u00f6p\u00f6rtem. Csak a teljes kimer\u00fcl\u00e9s k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n fogtam fel a lelki \u00fczemanyag jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t.<br \/> Nemr\u00e9g hallottam valakir\u0151l, aki az eny\u00e9mmel hasonl\u00f3 \u00e9lethelyzetben volt, de eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9nt kezelte. Amint \u00e9rz\u00e9kelte, hogy lelki \u00fczemanyag-jelz\u0151je villogni kezd, \u00edgy im\u00e1dkozott: Istenem, jelezd, amikor alkalmas, hogy csak veled legyek.<br \/> Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb \u00e9jjel kett\u0151kor fel\u00e9bredt. M\u00e1snap megint. Nem sz\u00f3lt a vekker. Nem s\u00edrt fel a gyermek. Egyszer\u0171en fel\u00e9bredt. \u00dagy \u00e9rtelmezte, \u00edgy aj\u00e1nlja fel Isten a lehet\u0151s\u00e9get, hogy csak Vele legyen.<br \/> Felkelt, \u00e9s f\u00e9lrevonult Ur\u00e1val egy \u00f3r\u00e1csk\u00e1ra. Majd visszab\u00fajt a takar\u00f3 al\u00e1, \u00e9s aludt tov\u00e1bb, m\u00edg a nappali \u00e9let els\u0151 jelei fel nem \u00e9bresztett\u00e9k.<br \/> \u00c9n, mikor \u00e9reztem, hogy el k\u00e9ne vonulnom im\u00e1dkozni, ahelyett, hogy k\u00e9rtem volna Istent, mutassa meg, mikor volna alkalmas, vit\u00e1zni kezdtem Vele, hogy nincs erre id\u0151m. Amikor felmer\u00fclt bennem a gondolat, hogy kor\u00e1bban kelhetn\u00e9k, \u00e9s a virradat el\u0151tti csendes perceket Istennel t\u00f6lthetn\u00e9m, lebesz\u00e9ltem magam r\u00f3la, mondv\u00e1n, hogy Isten nem v\u00e1rhatja ezt t\u0151lem. Tudja, mennyire sz\u00fcks\u00e9gem van az alv\u00e1sra.<br \/> Nem \u00e9rdemes er\u0151ltetni. Mindig van, hova menni, mindig van, amit musz\u00e1j elv\u00e9gezni. Id\u0151pocs\u00e9kol\u00e1snak t\u0171nik a tankol\u00e1s. De mai alapig\u00e9nkben J\u00e9zus figyelmeztet: <em>\u201en\u00e9lk\u00fclem semmit sem tehettek\u201d<\/em> (Jn 15,5b).<br \/> Mi nem tudhatjuk, mit tartogat a nap, de Isten l\u00e1tja, mi k\u00f6vetkezik. Tudja, mire van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, mivel kell felszerelnie minket ahhoz, ami el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll. Csak vegy\u00fck \u00e9szre, mikor a F\u00e9ny villogni kezd.<br \/> Azon a bizonyos napon nem maradtunk seg\u00edts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl. M\u00e9g sosem v\u00e1gytam annyira arra, hogy megpillantsak egy benzinkutat. Mikor teli tankkal kig\u00f6rd\u00fclt\u00fcnk \u00fajra az \u00fatra, eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9nt \u00e9reztem magam, mint mikor lekanyarodtunk r\u00f3la. Megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9s volt bennem, \u00e9s biztons\u00e1g\u00e9rzet, hogy folytathatom az utat.<br \/> V\u00e9g\u00fcl a lelkem is meg tudott k\u00f6nnyebb\u00fclni abban a kimer\u00edt\u0151 id\u0151szakban. Testi betegs\u00e9g j\u00f6tt, idegi kimer\u00fcl\u00e9s, lelki sz\u00e1razs\u00e1g, m\u00edg v\u00e9gre t\u00e9rdre borultam, \u00e9s beismertem, hogy sz\u00fcks\u00e9gem van az \u00fczemanyagra, amit csak J\u00e9zust\u00f3l kaphatok meg. Szomjasan kortyoltam jelenl\u00e9t\u00e9b\u0151l, ittam b\u00e9k\u00e9j\u00e9b\u0151l, s k\u00f6zben csak azt nem \u00e9rtettem, mi\u00e9rt v\u00e1rtam ennyi ideig, hogy leh\u00faz\u00f3djam az \u00fatr\u00f3l. <br \/> Ha \u00e9rzed, hogy m\u00e1r-m\u00e1r ki\u00fcr\u00fcl a lelked, ne v\u00e1rj tov\u00e1bb! Ker\u00edts r\u00e1 id\u0151t, hogy felt\u00f6ltsd, \u00e9s nyugalmat lelj a lelkednek.<\/p>\r\n<p><a href=\"https:\/\/csendespercekistennel.cafeblog.hu\/files\/2016\/09\/d5ee6a608035141727034340502d29eb.jpg\"><img class=\"size-medium wp-image-2963 aligncenter\" src=\"https:\/\/csendespercekistennel.cafeblog.hu\/files\/2016\/09\/d5ee6a608035141727034340502d29eb-225x300.jpg\" alt=\"d5ee6a608035141727034340502d29eb\" width=\"225\" height=\"300\" \/><\/a><br \/> <br \/> <em>Istenem, egyed\u00fcl nem megy. Bocs\u00e1sd meg, hogy valaha is \u00fagy gondoltam. \u00c1ldalak h\u0171s\u00e9ged\u00e9rt, hogy felt\u00f6ltesz mindig, ha Veled maradok, \u00e9s figyelek R\u00e1d. Seg\u00edts, hogy ma is Benned lakjam, mindenben csak T\u0151led f\u00fcggjek. J\u00e9zus nev\u00e9ben, \u00c1men.<\/em><br \/> <em><br \/> <\/em>Katy McCown When You\u2019re Running on Empty,Encouragement for today, 2016. szeptember 8.www. proverbs31.org ,<\/p>\r\n<p>ford\u00edt\u00e1s: eszmelkedesek.blogspot, k\u00e9p: pinterest<\/p>","type":"rich"}