Szokt\u00e1l hallani bels\u0151, \u00edt\u00e9lkez\u0151 suttog\u00e1sokat, amik szerint nem az vagy, akinek lenned k\u00e9ne, megint csal\u00f3d\u00e1st okozt\u00e1l valakinek, sosem fogsz megv\u00e1ltozni stb.?
\u00c9n szoktam. Rossz szok\u00e1saim egyike \u00f6nmagam el\u00edt\u00e9l\u00e9se, \u00e9s ha hagyom, sz\u00e9t tudja t\u00e9pni \u00f6nbizalmamat n\u0151k\u00e9nt, feles\u00e9gk\u00e9nt, anyak\u00e9nt. Szerencs\u00e9re \u00e9pp oly j\u00f3l ismerem Isten \u00edg\u00e9reteit, mint a s\u00e1t\u00e1n hazugs\u00e1gait. El\u00e9rtek sz\u00edvemhez J\u00e9zus szeretet\u00e9nek \u00e9s j\u00f3s\u00e1g\u00e1nak bizony\u00edt\u00e9kai, k\u00f6zt\u00fck a fenti ige \u00edg\u00e9rete: \u201enincs m\u00e1r semmi k\u00e1rhoztat\u00f3 \u00edt\u00e9let\u201d.
Igen, de b\u00e1r ismerem ezt a nekem is sz\u00f3l\u00f3 igazs\u00e1got, tudom, meg kell \u00e1llnom, \u00e9s v\u00e1laszolnom kell r\u00e1. Ha nem \u0151rz\u00f6m f\u00fclemet felhangolva az \u0150 hangj\u00e1ra, ha nem \u00e1ll\u00edtom be gondolataimat \u00e1lland\u00f3an az \u0150 gondolatainak hull\u00e1ms\u00e1vj\u00e1ra, megfeledkezem az \u00edg\u00e9reteir\u0151l.
Az \u00edt\u00e9lkez\u00e9s visszat\u00e9r, \u00e9s \u00e1tveszi hely\u00e9t a Krisztusban gy\u00f6kerez\u0151 \u00f6nbizalomnak.
Egyik reggel mikor az \u00f6nbecsm\u00e9rl\u0151 \u00edt\u00e9letekkel k\u00fcszk\u00f6dtem, Isten a k\u00f6vetkez\u0151 szavakkal sz\u00f3lt hozz\u00e1m reggeli \u00e1h\u00edtatomban: \u201eNe hallgass az \u00edt\u00e9lkez\u0151 szavakra, mert nem t\u0151lem sz\u00e1rmaznak.\u201d
Kinyitottam napl\u00f3mat \u00e9s sz\u00edvem m\u00e9ly\u00e9b\u0151l v\u00e1laszoltam:
\u201eJ\u00f3 reggelt, Uram. Te tudod, hogy gyakran \u00edt\u00e9lkezem \u00f6nmagam f\u00f6l\u00f6tt, \u00e9s mindennek elmondom magamat. Tudod, most is valakinek a szavai keltett\u00e9k ezt bennem. Szavak, amelyek let\u00f6rtek, amik elrabolt\u00e1k \u00f6nbizalmamat. \u00c9rt\u00e9ktelennek, l\u00fazernek \u00e9rzem magam. Hallom, hogy Te azt mondod, ne hallgassak az \u00edt\u00e9lkez\u0151 hangra. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy \u00e9pp most mondod ezt, amikor olyan nagy sz\u00fcks\u00e9gem van r\u00e1.\u201d
Tov\u00e1bb olvastam az elm\u00e9lked\u00e9st: \u201eTarts sz\u00fcnetet, miel\u0151tt reag\u00e1lsz az emberekre \u00e9s a szitu\u00e1ci\u00f3kra, adj lehet\u0151s\u00e9get Lelkemnek, hogy \u00e1ltalad cselekedjen. A hirtelen szavak \u00e9s tettek nem hagynak sz\u00e1momra terepet.\u201d
\u00dajra k\u00e9zbevettem a tollat:
\u201eUram, tudod, hogy kem\u00e9ny szavakkal v\u00e1laszoltam az illet\u0151nek. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy intesz, tartsak sz\u00fcnetet, miel\u0151tt reag\u00e1ln\u00e9k. \u00c1ldalak h\u0171s\u00e9ged\u00e9rt. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m ezeket a szavakat, amik figyelmeztetnek arra, mit v\u00e1rsz t\u0151lem. Nagy sz\u00fcks\u00e9gem volt r\u00e1 ma reggel.\u201d
Ha egyed\u00fcl k\u00e9ne megv\u00e9den\u00fcnk magunkat \u00f6nbecsm\u00e9rl\u00e9s\u00fcnkt\u0151l vagy m\u00e1sok \u00edt\u00e9lkez\u00e9s\u00e9t\u0151l, mindig vesz\u00edten\u00e9nk. Szerencs\u00e9re nem magunknak kell megv\u00e9den\u00fcnk magunkat. Isten ig\u00e9je biztat: \u201eAz \u00dar maga fog harcolni \u00e9rtetek\u201d (Kiv\/2M\u00f3z 14,13-14).<\/strong>
A legnagyszer\u0171bb v\u00e9d\u0151\u00fcgyv\u00e9d: Isten \u00e9s az \u0150 Ig\u00e9je - \u00e1ll ki mellett\u00fcnk. Az \u0150 igazs\u00e1ga fel\u00e9p\u00edti benn\u00fcnk azt, amit az \u00edt\u00e9lkez\u00e9s lerombolt.
A mi dolgunk az, hogy ismerj\u00fck Isten \u00edg\u00e9reteit, v\u00e1laszoljunk az \u0150 igazs\u00e1g\u00e1ra, \u00e9s higgy\u00fcnk benne! Az, hogy \u00e1lland\u00f3an \u00e1t vagyunk itatva az \u0150 Ig\u00e9j\u00e9t\u0151l, hogy hagyunk magunknak id\u0151t, hogy meghalljuk a hangj\u00e1t, az egyetlen lehet\u0151s\u00e9g a fel\u00fclkereked\u00e9sre, ha a k\u00fcls\u0151 vagy bels\u0151 \u00edt\u00e9lkez\u00e9s t\u00e1mad. Olvassunk elm\u00e9lked\u00e9seket, \u00e1ssuk bele magunkat olyan k\u00f6nyvekbe, \u00edr\u00e1sokba, amik arr\u00f3l a ter\u00fcletr\u0151l sz\u00f3lnak, ahol \u00e9pp a harcok d\u00falnak benn\u00fcnk, rendszeresen tanulm\u00e1nyozzuk a Bibli\u00e1t, besz\u00e9lgess\u00fcnk J\u00e9zussal im\u00e1ds\u00e1gban, hogy \u00fajra\u00e9p\u00fclj\u00f6n \u00f6nbizalmunk, ami megillet minket Krisztusban.
Amikor ma Fel\u00e9 fordulunk, hogy meghalljuk a hangj\u00e1t, k\u00e9rj\u00fck, ne engedje, hogy elfelejts\u00fck, hogy \u0150 vel\u00fcnk van, szeret minket, \u00e9s igaz az, hogy: \u201enincs m\u00e1r semmi k\u00e1rhoztat\u00f3 \u00edt\u00e9let azok ellen, akik Krisztus J\u00e9zusban vannak\u201d. Hisz ez a mondat r\u00f3lunk is sz\u00f3l, r\u00f3lad \u00e9s r\u00f3lam is!<\/p>\r\n
![\"lany\"](\"https:\/\/csendespercekistennel.cafeblog.hu\/files\/2016\/04\/lany.jpg\")
<\/a><\/em><\/p>\r\n