{"version":"1.0","provider_name":"Csendes Percek Istennel","provider_url":"https:\/\/csendespercekistennel.cafeblog.hu","author_name":"Csendes Percek Istennel","author_url":"https:\/\/csendespercekistennel.cafeblog.hu\/author\/csendes_percek_istennel\/","title":"Gondolataid kerekeken j\u00e1rnak","html":"

\u201eMert olyan \u0151, ahogyan mag\u00e1ban gondolkozik.\u201d P\u00e9ld 23,7<\/strong><\/h3>\r\n

Sz\u00e9pen indult a nap, de k\u00f6nnyekben v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt. F\u00e9lszeg kisiskol\u00e1sk\u00e9nt felsz\u00e1lltam az iskolabuszra, alig v\u00e1rtam, hogy haza\u00e9rjek egy hossz\u00fa nap v\u00e9g\u00e9n. Csendben \u00fcltem a helyemen, azt\u00e1n \u00e9reztem, hogy lassan \u00f6sszeszorul a gyomrom. A k\u00f6rnyezet ismer\u0151s volt, \u00e9s valami m\u00e9gsem volt rendben. A busz sz\u00edne ugyanolyan volt, mint m\u00e1skor: aranys\u00e1rga. A sz\u00e9kek huzata a megszokott fekete m\u0171anyag bevonat, rajta hossz\u00fa \u00e9vek koptat\u00e1s\u00e1nak nyomaival. A padl\u00f3n itt-ott egy ceruza, egy rad\u00edr, egy pap\u00edrlap, ahogy mindig. \u00c9s valami m\u00e9gis m\u00e1s volt.<\/p>\r\n

Egyetlen ismer\u0151s arc sem volt k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem. Idegenek voltak a gyerekek, sosem l\u00e1ttam m\u00e9g a buszvezet\u0151t. K\u00e9ts\u00e9gbeesetten kerestem egy ismer\u0151s arcot, hi\u00e1ba. Az arcomon r\u00f3zs\u00e1k gy\u00faltak, a sz\u00edvem vadul verni kezdett, mikor r\u00e1j\u00f6ttem, hogy rossz buszra sz\u00e1lltam. \u00daton voltam valahova, de nem oda, ahova akartam. A t\u00e1rsaimmal val\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9sek, a sok h\u00e1zi feladat, amit kaptunk, az \u00e1lmoss\u00e1gom elvonta a figyelmemet. Nem \u00fcgyeltem arra, hova megyek. A k\u00f6vetkezm\u00e9ny az volt, hogy nem oda jutottam, ahova el szerettem volna \u00e9rni. Ahogy visszaeml\u00e9kszem arra a napra, elt\u00f6prengek, mennyire befoly\u00e1solj\u00e1k \u00e9let\u00fcnk ir\u00e1ny\u00e1t a gondolataink. Mint az iskolabusz, a gondolataink is elvisznek valahov\u00e1, de nem biztos, hogy oda, ahova el akarunk jutni. Ha azon gondolkodunk, hogy a f\u0151n\u00f6k\u00fcnk milyen kev\u00e9ss\u00e9 becs\u00fcli meg a munk\u00e1nkat, gondolataink odavezetnek, hogy elmegy a munkakedv\u00fcnk, s val\u00f3sz\u00edn\u0171 romlik a teljes\u00edtm\u00e9ny\u00fcnk.<\/p>\r\n

Ha azon t\u00f6preng\u00fcnk, milyen sokat tesz\u00fcnk m\u00e1sok\u00e9rt, \u00e9s ezt milyen kev\u00e9ss\u00e9 \u00e9rt\u00e9kelik, s\u00e9rt\u0151d\u00f6ttek lesz\u00fcnk, t\u00fcrelmetlenekk\u00e9 v\u00e1lunk, lankad a szeretet\u00fcnk.<\/p>\r\n

Ha azon morfond\u00edrozunk eg\u00e9sz nap, mi rosszat tett vagy mondott a f\u00e9rj\u00fcnk vagy a gyermek\u00fcnk, s gondolatban gyakoroljuk, hogyan fogjuk majd megmondani nekik a magunk\u00e9t, gondolataink veszeked\u00e9shez, s\u00e9relmekhez, megromlott kapcsolatokhoz vezetnek.<\/p>\r\n

Ha azon j\u00e1r az esz\u00fcnk, mi\u00e9rt engedte Isten, hogy bizonyos dolgok megt\u00f6rt\u00e9njenek, gondolataink olyan ter\u00fcletre sz\u00e1ll\u00edtanak, ahol megsz\u0171nik a biztons\u00e1gunk \u00e9s a boldogs\u00e1gunk, mert megrend\u00fcl a bizalmunk Istenben.<\/p>\r\n

Ha a p\u00e9nzre, a karrierre, a sikerre \u00e9s az \u00e9lvezetekre \u00f6sszpontos\u00edtunk, a t\u00e9velyg\u0151k, az elveszettek orsz\u00e1g\u00e1ban tal\u00e1ljuk magunkat, frusztr\u00e1ltt\u00e1, el\u00e9gedetlenn\u00e9 v\u00e1lunk.<\/p>\r\n

Gondolatainknak hatalmuk van, er\u0151s \u00f6nkontrollra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, hogy uraljuk \u0151ket. Ha hagyjuk, hogy a maguk \u00fatj\u00e1n j\u00e1rjanak, hogy elfel\u00e9 vezessenek Istent\u0151l, olyan helyre jutunk, amit nagyon szerett\u00fcnk volna elker\u00fclni. Mai ig\u00e9nkkel is arra tan\u00edt Isten, hogy gondosan meg k\u00e9ne v\u00e1logatnunk, mir\u0151l gondolkozunk, mert gondolataink hat\u00e1rozz\u00e1k meg, kik vagyunk, \u00e9s hogyan cseleksz\u00fcnk, hogyan \u00e9l\u00fcnk. Gyermekkoromb\u00f3l felr\u00e9mlett eml\u00e9kem is figyelmeztet, hogy \u00e1lland\u00f3an k\u00e9rjem Isten seg\u00edts\u00e9g\u00e9t, hogy gondolataimat R\u00e1 ir\u00e1ny\u00edtsam, \u00e9s az \u0150 gondolataira velem kapcsolatban. Ha ezt teszem, az \u0150 tervei, az \u0150 t\u00e1vlatai szerint tudok \u00e9lni, s \u00e9szre tudom venni, hov\u00e1 vezetnek a gondolataim. Mert gondolatainknak kerekeik vannak. A te gondolataid hova visznek t\u00e9ged?<\/p>\r\n

Uram, k\u00e9rlek, seg\u00edts, hogy k\u00e9zben tartsam gondolataim ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s azokra a dolgokra koncentr\u00e1ljak, amik kedvesek El\u0151tted. Sz\u00edtsd fel bennem a v\u00e1gyat, hogy Hozz\u00e1d m\u00e9lt\u00f3an akarjak \u00e9lni, gondolataim a Te Ig\u00e9d k\u00f6zel\u00e9ben lakozzanak, olyan vid\u00e9ken, ahol mindig lenni szeretn\u00e9k. J\u00e9zus nev\u00e9ben, \u00c1men.<\/em><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\"Facebook-20160104-084916\"<\/a><\/p>\r\n

forr\u00e1s: Tracie Miles, Encouragement for today, 2011.09.16. www.proverbs31.org ford\u00edt\u00e1s: eszmelkedesek.blogspot.hu fot\u00f3: saj\u00e1t<\/h6>","type":"rich"}