{"version":"1.0","provider_name":"Csendes Percek Istennel","provider_url":"https:\/\/csendespercekistennel.cafeblog.hu","author_name":"Csendes Percek Istennel","author_url":"https:\/\/csendespercekistennel.cafeblog.hu\/author\/csendes_percek_istennel\/","title":"Most l\u00e9gy boldog","html":"

\u201eNem a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9s mondatja ezt velem, hiszen megtanultam, hogy megel\u00e9gedjem azzal, amim van. Tudok n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zni, de tudok b\u0151s\u00e9gben is \u00e9lni. Minden k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny k\u00f6zt mindenhez hozz\u00e1szoktam: a j\u00f3llak\u00e1shoz \u00e9s \u00e9hez\u00e9shez, b\u0151velked\u00e9shez \u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9shez. Mindent elviselek abban, aki nekem er\u0151t ad.\u201d <\/h2>
Fil, 4,11-13

\u201eEl\u00e9gedetlen vagyok a munk\u00e1mmal. Nem tetszik a testem. Nem j\u00f3 az \u00e9letem.\u201d
\u00c9let\u00fcnk egy pontj\u00e1n bizony\u00e1ra mindny\u00e1jan k\u00fczd\u00fcnk a boldogtalans\u00e1ggal, az el\u00e9gedetlens\u00e9ggel, azzal, hogy t\u00f6bbet szeretn\u00e9nk. El\u0151ttem van, ahogy p\u00e1r \u00e9ve a k\u00e9nyelmes fotelemben kuporogtam, sz\u00fcrcs\u00f6lgettem a k\u00e1v\u00e9mat, kinyitottam a Bibli\u00e1mat, \u00e9s hallgattam az Urat. Pontosabban: besz\u00e9ltem az \u00darhoz, elmondtam neki, mire v\u00e1gyom. Arra, hogy f\u00e9rjhez menjek, \u00e9s legyen saj\u00e1t csal\u00e1dom. 38 \u00e9ves voltam, az \u00f3ra ketyegett, de kitart\u00f3an hittem, hogy Isten h\u00e1zast\u00e1rsat \u00e9s csal\u00e1dot ad nekem.
Ha teljes\u00edten\u00e9 a k\u00edv\u00e1ns\u00e1gaimat, biztosan boldog lenn\u00e9k. Ekkor megjelent bennem egy gondolat: Most l\u00e9gy boldog. Ha nem tanulsz meg boldognak lenni, mialatt v\u00e1rakozol arra, amit szeretn\u00e9l, nem leszel boldog akkor sem, ha megkapod.<\/i>
M\u00e1s sz\u00f3val: a boldogs\u00e1g nem lehet \u00e9let\u00fcnk egyetlen c\u00e9lja. \u00c9letem \u00e9rtelme, c\u00e9lja az, hogy \u00fagy szeressek \u00e9s szolg\u00e1ljak m\u00e1sokat, mint J\u00e9zus, \u00e9s hogy eszerint \u00e9ljek a mindennapokban. Amikor elford\u00edtom a tekintetemet arr\u00f3l, amit szeretn\u00e9k, \u00e9s arra \u00f6sszepontos\u00edtok, hogy Isten mit szeretne tenni bennem \u00e9s \u00e1ltalam, akkor el\u00e9gedett\u00e9 v\u00e1lok.
A boldogs\u00e1g nem m\u00e1s, mint a bels\u0151 megel\u00e9gedetts\u00e9g l\u00e1that\u00f3 jele.
Ez a felfedez\u00e9s meg\u00e1ll\u00e1sra k\u00e9sztetett. Igencsak f\u00e1raszt\u00f3 sorban kipip\u00e1lni azokat a dolgokat, amikt\u0151l azt v\u00e1rom, hogy boldogg\u00e1 tegyenek. Mennyivel friss\u00edt\u0151bb a tudat, hogy a boldogs\u00e1got \u00e9n v\u00e1lasztom. Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s, hogy fogadjam el az \u00e9letet \u00fagy, ahogy van, m\u00e1s sz\u00f3val, legyek el\u00e9gedett. Kezdtem jobban figyelni az \u00e1ld\u00e1sokra, amikben r\u00e9szes\u00fcl\u00f6k, utazgatni kezdtem, olyasmikkel foglalkoztam, amikre csak \u00edgy egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3k\u00e9nt volt lehet\u0151s\u00e9gem. \u00c9s mindenekel\u0151tt teljes sz\u00edvvel b\u00edztam Istenben.
A \u201emegel\u00e9gedjem\u201d sz\u00f3, amit P\u00e1l haszn\u00e1l a filippibeliekhez \u00edrt level\u00e9ben, arra vonatkozik, aki a sors\u00e1val el\u00e9gedett. Annyi, de annyi energi\u00e1t elpazarolhatunk azzal, hogy ellene szeg\u00fcl\u00fcnk a val\u00f3s\u00e1gnak, mikor nem \u00fagy alakul valami, ahogy tervezt\u00fck. De ha szembesz\u00e1llunk azzal, ami van, ha k\u00e9zben akarjuk tartani azt, ami f\u00f6l\u00f6tt nincs hatalmunk, r\u00e1nk t\u00f6r az agg\u00f3d\u00e1s. Eluralkodik az idegess\u00e9g. Teret kap a d\u00fch.
K\u00f6nny\u0171 panaszkodni az\u00e9rt, mert valami nem \u00fagy van, ahogy szerint\u00fcnk lennie kellene, ahelyett, hogy a legt\u00f6bbet hozn\u00e1nk ki abb\u00f3l, ami van.
Mi lenne, ha abbahagyn\u00e1nk az ellenszeg\u00fcl\u00e9st, \u00e9s elfogadn\u00e1nk a jelen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket?
Ha ez megt\u00f6rt\u00e9nik, \u00fagy \u00e9rezz\u00fck, mintha egy nagy teher cs\u00faszna le a v\u00e1llunkr\u00f3l. El\u0151sz\u00f6r ijeszt\u0151 is lehet. De ha t\u00e9nyleg el tudjuk fogadni azt, ami van, old\u00f3dik benn\u00fcnk a fesz\u00fclts\u00e9g, \u00e9s \u00e9szre tudjuk venni a javakat, amiket Isten a jelen helyzetben ad nek\u00fcnk. Gondjainkat f\u00e9lrevetj\u00fck, \u00e9s megel\u00e9gsz\u00fcnk a hittel, hogy val\u00f3ban minden a javunkat szolg\u00e1lja.
Mikor siker\u00fclt elfogadnom, magamhoz \u00f6lelnem azt, ami van, olyan boldogs\u00e1got tapasztaltam meg, amilyet azel\u0151tt soha. \u00c9pp, ahogy P\u00e1l mondja a Filippi 4-ben, \u00e9n is eld\u00f6nt\u00f6ttem, hogy el\u00e9gedett leszek a jelen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel, azzal a sorssal, amit Isten az adott id\u0151szakban nekem adott. M\u00e1r nem \u00e9letem c\u00e9ljak\u00e9nt tekintek a boldogs\u00e1gra, hanem \u00e1llapotk\u00e9nt, ami v\u00e9gigk\u00eds\u00e9ri \u00e9letutamat.

Uram, seg\u00edts, hogy elfogadjam azt, ami van, \u00e9s minden nap h\u00e1l\u00e1s legyek az\u00e9rt az \u00e9let\u00e9rt, amit kaptam. Add kegyelmedet, hogy boldog legyek, mialatt v\u00e1rakozom arra, amit szeretn\u00e9k, \u00e9s ne azt hangoztassam, hogy nem lehetek boldog, am\u00edg meg nem kapom azt. J\u00e9zus nev\u00e9ben, \u00c1men.<\/i>

<\/a><\/div> <\/i>

(Forr\u00e1s: Valorie Burton: Be Happy Now, Encouragement for today, 2013. szeptember 27. www.proverbs31.org, ford\u00edt\u00e1s: www.eszmelkedesek.blogspot.hu, fot\u00f3: pinterest.com)<\/span>

","type":"rich"}