Csendes Percek Istennel

„Ám parancsul adta Jákobnak, s mint törvényt rendelte Izraelnek, hogy amit kinyilatkoztatott az atyáknak, azt hirdetniük kell fiaiknak, hadd ismerjék meg a jövő nemzedékek, a fiak, akik majd születnek. Aztán ők kelnek fel és tovább hirdetik gyermekeiknek. Hogy Istenbe vessék reményüket, ne feledjék el Isten tetteit, hanem teljesítsék parancsait.” Zsolt 78,5-7 Minden december elején egyenként… Tovább »

Várva vártam az Urat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat. Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet. Új éneket adott a számba, Istenünknek dicséretét. Sokan látják ezt, félik az Urat, és bíznak benne. (40. Zsoltár 2-4) Majdnem elfelejtettem milyen felébredni a mély, ronda veremben, melyet klinikai depressziónak neveznek…. Tovább »

Vénségetekig ugyanaz maradok, ősz korotokig én hordozlak! Én alkottalak, én viszlek, én hordozlak, én mentelek meg.  (Ézsaiás 46:4) “Nagyon nehéz meggyógyítani egy szívet, melyet céltalan élmények törtek össze. Isten gyermekeit azonban nem a magyarázatok, hanem az Ő ígéretei éltetik.” Warren Wiersbe fogalmazta meg ezeket a gondolatokat. Amikor nehézségen mégy keresztül, egy listányi bibliai felsorolás a… Tovább »

“Akarsz-e meggyógyulni?” (János evangéliuma 5:6b) Amikor a tizenkét éve vérző asszony meggyógyításának történetét olvassuk, akkor nehéz elképzelnünk, itt a XXI. században, hogy ez a típusú betegség ilyen sokáig fenn állhatott. Jézus idejében lévő kezdetleges ismeretek óta a tudomány rengeteget fejlődött, és ma már teljesen valószínűtlennek tűnik az asszony állapota.A véleményem szerint azonban még a ma… Tovább »

Várva vártam az Urat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat.(40. Zsoltár 2.vers) A türelem nem a legnagyobb erényem. Nem szeretek várakozni – senkire és semmire sem – ezért nem ajánlatos az élelmiszer boltban a hátam mögött lenni a sorban. Függetlenül attól, hogy ketten vagy tízen vannak előttem, az én sorom minden bizonnyal a leglassúbban halad…. Tovább »

“Egy idő után megtanulod a különbséget aközött, hogy valakinek fogod a kezét, vagy hogy megláncolod a lelkét. Megtanulod, hogy a szeretet nem támaszkodás, hanem támogatás. Ahelyett, hogy vereségeidet a gyermek bánatával fogadnád, elkezded őket a felnőtt méltóságával elfogadni. Úgy döntesz, hogy utaidat a mára építed, hiszen a holnap talaja oly bizonytalan.  Ahelyett, hogy várnád, hogy… Tovább »

I. Korinthusi levél 13:12Gyermekként Észak Karolinai partoknál nőttem fel, rendszeresen úsztam az óceánban, és megszoktam, hogy zavaros vízbe gázolok bele. Még akkor is, amikor a nap sugarai gyönyörűen csillogtak a víz felszínén, a legtöbb esetben az Atlanti Óceán barnás vízében néhány centiméternél mélyebbre nem láthattam. Fiatal agyam állandóan azon zakatolt, hogy a lábam miféle szerzetekkel… Tovább »

1. „Ha mama nem kissapkákat és babaruhákat kötött a környékbeliek számára, akkor biztató, vidám leveleket írt a haarlemi ágyban fekvő betegeknek. Hogy ő maga is élete nagy részében ágyhoz volt kötve, arra nem is gondolt. – Itt ez a szegény ember, Corrie – kiáltotta, amikor beléptem. – Három esztendeje egy kis szobába van bezárva. Gondolj… Tovább »

Kedveseim, imádkozó és támogató Testvérek!               Santarém, 2014.január 24.                                        “ Búcsú a piros böröndöktől – egy időre” Hihettetlen, hogy ezek a böröndök mennyi mérföldet tettek meg és bírtak ki az eltelt évek alatt. S ha még mesélni is tudnának?! Egyelőre pihenőt kaptak az új otthonomban, a vendégszobában. Kicsit… Tovább »

Várva vártam az Urat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat. Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet. Új éneket adott a számba, Istenünknek dicséretét. Sokan látják ezt, félik az Urat, és bíznak benne. (40. Zsoltár 2-4) 1995. tavasza volt, és teljesen üresnek éreztem magam. Semmihez sem volt energiám…. Tovább »