(Zsid. 12:1-2)
Hiszek benned, Istenem,
hiszem, hogy Te vagy a béke,
mely meghátrálásra készteti legnyomasztóbb gondjaimat is,
Te vagy a megelégedés
legnagyobb ínségemre,
Te vagy az erő,
mely legnehezebb feladataim elvégzéséhez kell.
Semmi sem lehet túl sok számomra,
ha bízom benned.
Bocsásd meg azokat a perceket,
amikor szem elől tévesztem mindezek valóságát,
s belezuhanok az aggódásba és a félelembe,
vagy az oktalan gőg csapdájába esem.
Ám ha újra rád figyelek –
arra, hogy ki is vagy Te –
megint a hit szemével látok,
és minden a helyére kerül.


Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: