“Mert sokat vétkezünk mindnyájan: de ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni az egész testét.”
(Jakab levele 3:2)
“Már a legkisebb macska is valóságos műalkotás.” – mondta Leonardo da Vinci. Szerinte Isten tökéleteset alkotott ebben a kicsiny méretben is. Azt hiszem, kisebb méretben is találhatunk tökéleteset…
“Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.”
(Ady Endre)
“Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.”
(Reményik Sándor)
“Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem.”
“Örömét szétosztva mind
Szinte kisded lesz megint,
A bú ismerőjeként
Hordja bánatunk felét.
S ne hidd, míg száll sóhajod,
Hogy Teremtőd nincsen ott,
És ne hidd, ha könnyezel,
Hogy Teremtőd nincs közel.
Belénk oltja örömét:
Hogy bajunk ő zúzza szét,
És míg meg nem enyhülünk,
Mellénk ül és sír velünk.”
(William Blake)
Mire használjuk ezen a mai napon a nyelvünket? Szépre, jóra, tökéletességre: Isten dicsőségére és emberek épülésére? Legyen így!
(Reggeli dicséret)
