Corrie ten Boom a megbocsátásról…

A hét idézetét Corrie ten Boom-tól vettem. Érdemes egy kicsit megállni, és megismerni élete történetét, és ennek hátterében elolvasni ő miként vall a megbocsátás erejéről:

Corrie egy zsidó származasú asszony, aki a második világhaború idején koncentrációs táborban szenvedett. Elvesztette családját, ő pedig túlélte. Keresztény lett, és sok helyen bizonyságot tett hitéről. Egyszer Németországban, Münchenben szolgált, amikor meglátta az egykori SS tisztet. Így mesélt erről:

Megláttam az egykori SS-t, aki a zuhanyzóhelyiség előtt őrködött Ravensbrückben. Az első volt, akit hajdani rabtartóim közül viszontláttam. Hirtelen minden megelevenedett – a gúnyolódó férfiakkal teli helyiség, a ruhahalmok, Betsie fájdalomtól meggyötört tekintete. Amikor kiürült a templom, a férfi ragyogó arccal jött oda hozzám, és meghajolt.
– Nagyon hálás vagyok az üzenetért,  Fraulein– kezdte -, hogy arra gondolhatok, mint ön mondta, hogy Ő lemosta bűneimet!
Kinyújtotta a kezét, hogy megrázza az enyémet.
S én, aki Bloemandaalban olyan sokszor prédikáltam arról, hogy meg kell bocsátanunk, nem mozdítottam a kezemet az oldalam mellől. Amint a haragos, bosszúálló gondolatok elkezdtek forrni bennem, felismertem, hogy ez bűn. Jézus Krisztus ezért az emberért is meghalt, mi többet akarhatok? “Úr Jézus- imádkoztam -, bocsáss meg nekem, és segíts, hogy megbocsássak!” Megpróbáltam mosolyogni és erőt venni magamon, hogy a kezem felemeljem. Nem tudtam. Semmit se éreztem. Nem éreztem a melegségnek és a könyörületességnek a legkisebb szikráját sem. Újra elsóhajtottam egy néma imát. “Jézusom, nem tudok neki megbocsátani. Add a te megbocsátásodat!”
Amikor megfogtam a kezét, valami hihetetlen dolog történt. Vállamtól a karomon át mintha egy áramlat haladt volna felé, miközben a szívemben felgyúlt a szeretet ez iránt az ember iránt – és szinte elborított. Ekkor jöttem rá, hogy a világ gyógyulása nem a mi megbocsátásunktól, sem pedig a mi jóságunktól függ, hanem egyedül Őtőle. Amikor azt mondja, hogy szeressük ellenségeinket, a paranccsal együtt a szeretetet is megadja.